A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 22. Országos Találkozója követeli, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vonja vissza a 2012, április 15-étől életbe lépő menetrend-változtatások tervét, és szervezzen erről, a milliókat érintő kérdésről Nemzeti Konzultációt.

Annál is inkább szükség van erre, mert néhány évvel ezelőtt már volt egy széleskörű társadalmi vita a vasúti közlekedés kínálatának csökkentéséről, és kiderült, hogy azt az emberek többsége nem támogatja, de értelme sincsen.

Többen és többször is bevallották már, hogy a MÁV számára a legnagyobb gondot az utasok jelentik. Most nem csak az utaskotól próbálnak megszabadulni, de már a vasútbarátoktól is.

Egy véletlen kapcsán figyeltem fel a minap a MÁV vasútbarátoknak szóló üzenetére. Az üzenet röviden ennyi: „Maradjatok otthon!”

A vasút mindig is egy veszélyes üzem, zárt terület volt, külön állam az államban. Nem is volt mindig egyszerű vasútbarátnak lenni, de most sem az.

A ma született báránynak minden vicc új. Na de mit mondanak a tíz évvel ezelőtti fotók a mai vasútbarátoknak? Tegyünk egy próbát!

Elnézést kérek, hogy a jól ismert Fortepan archívum nevét elferdítettem, de itt (néhány kivételtől eltekintve) a saját felvételeimről lesz szó.

Nem mintha én olyan nagyon jó fotós lennék, és én fényképezném legrégebb óta a magyar vasutat. Ugyanakkor talán nem is kell szégyenkeznem sem. Viszont ma már nehéz követni, ki és mikor, hol készítette a legjobb vonatos képeket: a technikai fejlődés és az internetezés általánossá válása révén ma már tele van a világháló jobbál-jobb vasúti felvételekkel.

Joó Ferenc
2012.4.4.

A számítástechnika korát éljük. Néha előfordul, hogy írományunk ideje előtt elszáll, de legtöbbször azért a publikált szöveg fennmarad. Mégis, az elmúlt tíz évben többen is magukra vállalták, hogy a címbéli idézet tőlük származik.

Márpedig kifejezetten úgy emlékszem, hogy én voltam az, aki ezt a mondást az Index ősvasútbaráti fórumára először beírta. Persze ez nem jelenti azt, hogy azelőtt ne éltek volna hozzám hasonszőrűek eme kijelentéssel, azonban akkor még nem az a vasút volt, mint tíz-tizenkét éve...