Megjelenés ideje: 2013.07.15.
http://www.youtube.com/user/vdszsz

A felvétel 2013. július 15-én készült.



Szám nélküli bérajánlási megállapodás született
http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/szam-nelkuli-berajanlasi-megallapodas-szuletett
írja az ado.hu
2013.07.15., 16:05

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel aláírta a 2013. évi bérajánlásról szóló megállapodást. Ebben konkrét szám nem szerepel, csak annyi, a nettó keresetek vásárlóértékét meg kell őrizni. A munkaadók és a munkavállalók már más inflációs adatot tartanak fontosnak.

A miniszter az aláírás előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: olyan ajánlás született a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF), amelyet minden partner vállalni tud. Kiemelte: az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését. Ezenkívül a béremelések nem vezethetnek munkahelyek elvesztéséhez - idézte a megállapodást.

A megállapodást Rolek Ferenc, Gaskó István és Varga Mihály mellett Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke látta el kézjegyével.

Bár Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is elmondta, későn született a megállapodás, de sok ágazatban már várták az ajánlást, amely így fontos iránytű.

Gaskó István az aláírás előtt emlékeztetett: az elmúlt öt évben a munkavállalók reálkeresete csökkent, 2013-ban azonban már emelkedés indulhat annak köszönhetően, hogy ha nem is jelentősen, de meghaladja az infláció mértékét a bérajánlás. Elmondta, hogy az ajánlásban konkrét szám nincs, de egyértelmű az utalás a 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációs előrejelzésére.

Gaskó István jelezte: a gazdasági szereplők az ajánlásokat eddig komolyan vették, és még most sem késő ajánlást tenni, hiszen vannak ágazatok - villamosenergia-ipar, vasúti közlekedés, bányászat - ahol várják a megállapodást. Kifejtette: a munkavállalói oldal reméli, hogy a versenyszféra azon területein, ahol még nem volt idén bérfejlesztés, alkufolyamatok indulnak a bérekről. Ő is kiemelte, hogy a foglalkoztatás megőrzésének prioritása van, vagyis a béremelés nem mehet a munkahelyek rovására.

"Sokaknak már kicsit késő a bérajánlás", sok helyen már megkapták a béremelést, "de vannak ágazatok, vállalatok ahol ez még mindig elkel" – fogalmazott Rolek Ferenc. Emlékeztetett arra, hogy az inflációs várakozás 5 százalék körül volt, amikor az idei minimálbérről megállapodtak, a konvergenciaprogramban 3,1 százalék szerepel, míg a legfrissebb előrejelzések 2 százalék körül vannak. Ebben a változó környezetben helyes is, hogy rugalmas megállapodás született - vélekedett az MGYOSZ alelnöke.
(Forrás: MTI)


Csak az emel bért, aki akar
http://www.nepszava.hu/m/articles/article.php?id=662228
írja a nepszava.hu
013.07.16. 05:05

Az aláírók szerint "flexibilis" a keresetek növeléséről szóló egyezség, számok ugyanakkor nincsenek benne - derült ki tegnap azután, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal egyes képviselői, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláírta a 2013-as bérajánlásról szóló megállapodást. Az "alku" a korábbi tárgyalásokon zárt ajtók mögött jött létre, a sajtót csak az aláírási ceremóniára engedték be.

Az ajánlás szerint legalább az infláció mértékének megfelelően lehet emelni a béreket, de csak akkor, ha erre van kerete a foglalkoztatónak. Vagyis a dolgozók ismét rosszul járhatnak.

Ismét a munkavállalók járhatnak pórul az érdekképviseletek és a kormány megállapodásával. Ezúttal az idei, megkésett bérajánlás ügyében teremtettek olyan feltételeket, amelyek nem a dolgozóknak kedveznek. A Liga Szakszervezetek székházában írták alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek kiválasztott vezetői, illetve Varga Mihály miniszter a 2013. évi bérajánlásról szóló megállapodást.

Az ajánlás konkrét számot nem tartalmaz, ám feltételeket igen. A munkaadóknak azt javasolják, legalább az infláció mértékének - most 3,1 százalékkal számolnak - megfelelően emeljék alkalmazottaik bérét, ám csak abban az esetben, ha erre van fedezet, mert "a béremelések nem vezethetnek munkahelyek elvesztéséhez". Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - aki az újságírók kérdése előtt távozott - a sajtótájékoztatón kifejtette azt is, a minimálbér-megállapodás volt az "iránytű, minden területen párbeszéd van, és nemcsak az ország, hanem a családok adóssága is csökkent".

Gaskó István, a Liga elnöke azt mondta, az elmúlt öt évben a munkavállalók reálkeresete csökkent, ám 2013-ban már emelkedés indulhat annak köszönhetően, hogy ha nem is jelentősen, de meghaladja az infláció mértékét a bérajánlás. Megjegyezte ugyan, hogy egy júliusban aláírt javaslat késői lehet, de a villamosenergia-ipar, vasúti közlekedés és a bányászat területén komoly konfliktusok alakultak ki, ezeken a területeken még nem született megállapodás.

Ezek a területek egyébként többségében a Ligához tartoznak. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is azt mondta, "sokaknak már kicsit késő a bérajánlás, de vannak ágazatok, vállalatok ahol ez még mindig elkel". A megállapodást Rolek Ferenc és Gaskó István mellett Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke látta el kézjegyével.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma - amelynek keretében létrejött az egyezség - a kormányváltás után, 2012-ben jött létre. Korábban az Országos Érdekegyeztető Tanácson dőltek el a munkavállalókat érintő kérdések, és akkor még hat érdekvédelmi tömörülés képviselte a munkavállalók érdekeit.

Nemcsak a megállapodás aláírása, hanem a hónapokig tartó egyeztetések is nyilvánosak voltak. Ám 2010 után mindez megváltozott. Még az év decemberében a szakszervezetek megtartották első demonstrációjukat. A szakszervezetek elsősorban az Orbán-kormány munkavállalók számára káros intézkedés-sorozata, az együttműködést szinte teljesen elutasító hozzáállása és a párbeszéd hiánya miatt hívták utcára az embereket.

Ezeket a megmozdulásokat ugyan akkor még nem tudta megakadályozni a kormány, de a munkahelyi sztrájkoknak véget vetett. Elfogadták a sztrájktörvény-módosítását, amelyben kimondták, a közszolgáltató szférában csak akkor lehet munkabeszüntetést tartani, ha előtte megállapodás születik a még elégséges szolgáltatás mértékéről. Ha ez nem történik meg, a bíróság dönt. Emiatt hiúsult meg akkor többek között a BKV-sok és a mozdonyvezetők munkabeszüntetése.

Közben már körvonalazódott, hogy akadályozzák meg az utcai megmozdulásokat; Orbán Viktor akkor - és utána is egy ideig - csak Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével, és Gaskó Istvánnal, a Liga vezetőjével egyeztetett. Azok a találkozók is zárt ajtók mögött zajlottak.

A "fű alatt" létrehozott új Munka törvénykönyvéről csak a kiválasztottakkal tárgyalt a kormány, majd megegyezett velük, természetesen zárt ajtók mögött. A kihagyottak hiába tiltakoztak, és kérték a munka törvénykönyvéről való parlamenti szavazás elnapolását, a miniszterelnök és a kormány még csak nem is reagált, és a mai napig nincs a fórumban a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, illetve az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés.

Elvileg ugyan bővülhet a fórum szervezeteinek, tagjainak köre, ám erre nincs esély. Az alapító tagok ugyanis csak országos szintű új szervezetet fogadnak be maguk közé, de csak akkor, ha a jelentkező részvétele ellen "az alapító tagok egyike sem emel kifogást". A fórum tagjainak viszont a hatékony részvétel érdekében "támogatást, díjazást" biztosít a kormány.

Százmilliók az érdekvédőknek

Egy év alatt 600 millió forintot kaptak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum tagjai a kormánytól. Az atlatszo.hu a kormányzat apanázzsal való elszámolásra vonatkozó adatigénylést is küldött az érdekvédelmi szervezeteknek, de válasz eddig nem érkezett. Eközben a kormány jóváhagyta a Liga "A munkáért!" című, 1,6 milliárd forint támogatási igényű projektjavaslatát. A szakszervezet konzorciumi partnerei a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.

A projekt célja "a szociális párbeszédben és konzultációban résztvevő szervezetek kapacitásának megerősítése és együttműködésének elősegítése annak érdekében, hogy hatékonyan és felkészülten tudják képviselni a munkavállalók és munkáltatók érdekeit, valamint képesek legyenek eredményesen becsatornázni véleményüket, javaslataikat a munkaügyi és szakpolitika alkotás folyamatába, illetve a döntéshozatalba."
Muhari Judit / Népszava