Indóház -Blog Vörös Attila"Szergej szénnel" íráshoz
2014.02.05

Nyágai László · Vasútgépészeti TechnikumMost, hogy elolvastam Vörös Attila "Szergej szénnel" írását szeretném gondolatomat megosztani olvasóimmal.
Megdöbbenve olvasom, hogy Tokodra Ukrajnából szállítják a szenet méghozzá kerülő úton! Oda ahol akkora szénmezők voltak, hogy a Budapest -Esztergom vasútvonalat 1895-ben azért építették meg, hogy a szenet ne hajóval,lovaskocsival kelljen a fővárosba juttatni.
/ Tudom azóta bezárták a bányákat, a bányászokat szélnek eresztették.
Ezeket a bányákat újra kellene nyitni.Egyik jobboldali párt erre ígéretet is tett hatalomra jutása esetén? Ezzel új munkahelyek létesülhetnének! /
Ezen a vidéken az első világháborút követően gyorsan fellendült a bányászat.A gazdasági világválságból is kilábalt a térség. A második világháború súlyos károkat okozott a vasútnál a bányáknál. Az északi vasúti összekötő hidat felrobbantották. De talpra állt az ország.1945 után ismét virágzott a bányászat a térségben és ennek köszönhetően a vasút is magára talált.Gondoljunk csak a hangzatos jelszavakra " Arccal a vasút felé" vagy a széncsatákra , A magához térő üzemeket ,gyárakat szénnel kellett ellátni. Az ötvenes évek elején évente 2 millió tonna szenet termeltek ki a térség bányáiból.
Sajnos a rendszerváltást követően a bányászat fokozatosan vissza szorult és meg is szűnt.
Ekkor került veszélybe a Budapest -Esztergom vasútvonal jövője. Napjainkban a vonalon szinte csak személy forgalom van, elővárosi vasúttá vált. Siemens Desirok járnak a már felújított Esztergom-Pilisvörösvár közötti szakaszon sajnos csak egy vágány páron. Pilisvörösvár-Budapest közötti szakasz pályaépítése a két pár vágánnyal kicsit nagyon vontatottan lassan halad.Egyszer csak megépül!
2011-ben időszakos kiállításon mutattam be az általam összegyűjtött anyagot a "115 éves Budapest-Esztergom vasút történetéről". Emlékezve arra a sok magyar és olasz vasútépítőre akik kettő év alatt építették meg ezt a vasútvonalat.
Ha bővebben szeretnétek olvasni vasúttal kapcsolatos írásaimat keressétek honlapomon a "www.leszli nyagai eoldal.hu".